" Napnyugtakor, ha a hold életre kél,
Szívedre hallgatva jöjj felém,
Hol az első fa a földből kikelve,
Sziklákat döngetett vad ereje,
Sajgó szívéből patakok eredtek,
Kövesd a szelek urát, ne kételkedj,
Csak nézz fel magasra, s hallgasd a sikongó szilfeket. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése